Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Osszmagyar Testulet (Budapest)

1999. augusztus 17.

Kuszálik Péter Monfordír rovatában újra dr. Borbély Zsolt Attilát támadta, aki előzőleg kifejtette: Kuszálik számára "nem vitapartner" (RMSZ, jún. 10.). Kuszálik ennek ellenére megírta elutasítását, idézgetve Borbély Zsolt néhány írásának egy-egy kitételét. Kuszálik Lengyel László budapesti politológust is idézte, elfogadva véleményét, aki szerint Magyarország csak egy provincia; gondjai is csak provinciálisak lehetnek. Kuszálik hozzátette: Erdély magyarsága még kisebb lélekszámú, a provincia provinciája. Ám itt derék magyarok teremnek. "Itt rengett a bölcsője Bartis Ferencnek, az Összmagyar Testület elnökének és legnagyobb költőjének. Innen akart Csurka bácsi elnököt vinni Magyarországra, mert csak itt lehet bizonyítottan magyar embert találni, s bizony mondom: még a Magyarok Világszövetsége is Erdélyből választott tiszteletbeli elnököt." /Kuszálik Péter: Találtam. - Morfondír rovat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

2000. november 22.

Sok szó esett az "átvilágítás" szükségességéről, írta Fodor Sándor, hogy a közéleti szereplőket, képviselőket ne lehessen többé felelőtlenül a kommunista rendszer politikai rendőrségével, rettegett terrorszervezetével való együttműködéssel vádolni. A legtöbb "beszervezett" nyomorult áldozat volt, akiket kényszerítettek, hogy aláírják a "vállalást. A legtöbben abbahagyták ezt a rendszerváltás után. Azért kell az átvilágítás, hogy szégyenletes titkukkal ne legyenek zsarolhatók, mihelyt közéleti szerepet vállalnak. Mindezt azért jutott Fodor Sándor eszébe, mert az emlékműgyalázásról szóló beszámolót látott a Magyar 2 adásában. /Budapesten a Regnum Marianum temploma helyén állított keresztet diákok lefűrészelték és a talapzatra kommunista szimbólumokat festettek/. Egyszercsak megszólalt, maga a "Regnum" elnöke is. (Így konferálták be.) Ő pedig a Kolozsvárról eltávozott V. J. egyetemi "káder", akit 20 évvel ezelőtt letartóztattak, perbe fogtak és elítéltek, holmi felvételi vizsgákkal kapcsolatos visszaélések miatt. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy őt nem lenne méltányos elítélni, mivelhogy rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerveket - mégpedig fedőnév alatt. Megdöbbentő, hogy az egykori besúgó vezető szerepet vállal egyházi szervezetben. Ugyanez elmondható a Budapestre kivándorolt és egyfolytában melldöngető, mártíromságát fitogtató erdélyiről is. Alexandru Maie volt politikai fogoly megírta emlékiratát /Am fost medic la Gherla, Mentor Kiadó - Orvos voltam Szamosújváron/, ebben döbbenetes írt meg, az Összmagyar Testület elnökéről. /Fodor Sándor: Az átvilágításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./Fodor Sándor Vincze Jánosra és Bartis Ferencre célzott. Emlékeztető: A Független Magyar Párt felhívását közölte a lap, elnöke a kolozsvári Vincze János. Vincze Jánost, amint a mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban elítélték, ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ A Szabadság közölte azt is, hogy Vincze János a tévében egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában Kolozsváron doktorátus nélküli tanársegédként dolgozott 1980-as letartóztatásáig, azóta nincs munkahelye. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. febr. 3./

2003. szeptember 5.

Bartis Ferenc íróval, az Összmagyar Testület alapító elnökével beszélgetett Bán Péter Budapesten, a lakásán, a Vas utcában. Készülőben van Maróti István Bartis Ferenc, az erdélyi ember (Ecce homo transsylvaniensis) című könyve. Bartist Erdély és az összmagyarság sorsa, jövője foglalkoztatja. Bartis szeretné, ha az elvándorolt erdélyiek hazatérnének. Hangsúlyozta: Erdélyt védeni kell Bukarest farizeus beolvasztási politikájától és az asszimilációs praktikáktól, de védeni kell Budapest nemzetellenes politikájának a begyűrűzésétől is és a pártoskodás hagyományápolásától. Összmagyarságban kell gondolkodni és cselekedni. A román államnak kötelessége minden ingatlant és ingóságot visszaszolgáltatnia az 1920 előtti jogos tulajdonosának! /Bán Péter: Számomra Erdély sorsa jelenti az irodalmat. Beszélgetés Bartis Ferenc íróval, az Összmagyar Testület alapító elnökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./

2004. december 16.

Orbán Sándor 79 éves erdélyi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás dec. 14-én Budapesten, a Magyarok Háza Csontváry-termében. A Budapesten kiállított festmények legtöbbje tájkép, a gyimesi és radnaborbereki tájakat, fenyveseket, havasokat idézik, illetve Kolozsvárt, Nagyszebent, Bethlent, Óradnát. Orbán Sándor Bethlenben született, Kolozsváron él. A tárlat megnyitóján Bartis Ferenc költő, az Összmagyar Testület elnöke a népszavazásra reagáló Csonka Magyarország, 2004. december 5 című versét mondta el. /Guther M. Ilona: Orbán Sándor festőművész kiállítása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

2005. november 2.

Brassai Sámuel házsongárdi sírjánál emlékeztek meg az ötvenhatos egyetemisták 49 évvel ezelőtti kivonulásáról, melynek nyomán elkezdődtek az októberi magyar forradalmat követő erdélyi perek. Az egyetemi ifjúság 1956-ban itt hallgathatta meg először Bartis Ferenc híressé vált Utószó című költeményét, melynek „és mégis élünk” refrénje hosszú ideig szállóigévé vált a fiatalok körében. A Málnási Ferenc és Pataki Enikő magyartanárok által szervezett rendezvényen – melyen diákok adtak elő korabeli hangulatot idéző verseket, köztük az Utószót – Bartis Ferenc, az Összmagyar Testület elnöke is jelen volt. /Csomafáy Ferenc: Ötvenhatosok szelleme a Házsongárdban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2006. június 14.

Életének hetvenedik évében elhunyt Bartis Ferenc költő, író, újságíró, a Magyar Írószövetség tagja. Bartis Ferenc /Gyergyószárhegy, 1936. júl. 4. – Budapest, 2006. jún. 9./ újságíró-szerkesztő volt a Bukarestben megjelenő Falvak Népénél, a marosvásárhelyi Új Életnél és a Csíkszeredában kiadott Hargitánál. Tíz évet ült román börtönökben, 1984-ben megfosztották román állampolgárságától, azóta Budapesten élt, 1988 és 1989 között a Magyarok, 1990-től A Céh című folyóiratok főszerkesztője, a Ring munkatársa volt, az Összmagyar Testület elnöke. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével és az ’56-os Forradalom Hőse kitüntetéssel is elismerték. Főbb művei: Konok szeretet (1970), Kegyetlen szépség (1975), Fohászok és titkok föltámadás előtt (1996), Ellopták a világ lelkét (1998), Rovások az idő mestergerendáján (1998), Akarjatok élni szabadon (1999), Fekete tűzijáték (2003), A kényszerhelyzet művészete és a művészet kényszerhelyzete (1994), Az összmagyar eszme (2005). /Elhunyt Bartis Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2007. november 7.

Kós András Apáczai Csere Jánost mintázó szobrát avatta fel Tőkés László királyhágómelléki református püspök október 30-án Nagyváradon. Hermann János előadótanácsos a felavatás előtt álló szobrot méltatta. Tőkés László püspök köszönetet mondott az alkotónak, előrebocsátva, hogy az egyházkerület méltó helyén lel hamarosan otthonra a szobor. Ezt követően a püspök Czeglédy György-díjat adott át a nagyváradi gyülekezetek megbecsült presbitereinek. A Nagyváradi Református Gyülekezeti Szövetség és a Nagyváradi Református Presbiteri Szövetség hozta létre a Czeglédy György-díjat. A névadó Nagyvárad reformációjának kiemelkedő alakja, az itteni egyházi élet vezéralakja volt. A díjat minden évben a tíz nagyváradi gyülekezet egy-egy presbiterének osztják ki. Most volt az első díjátadás. A szoboravatás után Nagykárolyban ünnepelte a reformáció évfordulóját Tőkés László október 31-én. Az istentiszteleten a püspök a reformációra emlékezett. Az ünnepség keretében köszöntőbeszédet mondott Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök, aki régi barátjaként üdvözölte Tőkést. Székelyföldi körútra indult november 2-án Tőkés László független európai parlamenti képviselőjelölt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Szászrégenben vett részt közéleti fórumon, majd marosszéki falvakba látogatott el, november 4-én pedig Udvarhelyszéken vett részt fórumon. Tőkést elkísérte Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is. Fodor azon véleményének adott hangot, hogy szemléletváltásra van szükség az erdélyi magyar politikában, ezt pedig csak Tőkés László indíthatja el. Nagyernyén Jánosi Ferenc RMDSZ-es polgármester megfenyegette Komáromit István helyi református lelkészt: ha nem mondja vissza a meghívást, bezáratja a templomot és elhelyezteti a lelkészt. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke november 2-án a Duna TV-ben beszélt. Szó esett arról, hogy az RMDSZ tiltakozik Orbán Viktor jelenléte ellen Tőkés kampányában. Szilágyi Zsolt természetesnek tartotta egy európai politikus jelenlétét az európai parlamenti választási kampányban, mint mondta, Wilfried Martens is tiszteletét tette Romániában. Az MSZP és az SZDSZ világossá tette, hogy az RMDSZ-t támogatják az europarlamenti választásokon. Tőkés László mellett állt ki a budapesti Összmagyar Testület elnöksége. Nyilatkozatukban arra kérték az erdélyi magyarokat, hogy az európai parlamenti képviselőválasztáson szavazatukkal Tőkés László támogassák. Budapesten újságírók megkérdezték Orbán Viktortól, nem tart-e attól, hogy Tőkés László támogatásával megoszlanak majd a szavazatok és végül az erdélyi magyarságnak nem lesz képviselete Brüsszelben. A Fidesz elnöke azt mondta, az EP-választás nem belpolitikai, hanem európai kérdésekről szól, ezért a be nem avatkozás gondolata a régi idő rossz reflexe. Hozzátette: a Fidesz erdélyi szerepvállalása is azt célozza, hogy minél több magyar menjen el választani és szavazzon politikai ízlése szerint. /Erdélyi körúton Tőkés László. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998